A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Amszterdam – „Észak Velencéje”

Amszterdammal kapcsolatban manapság első asszociációként a város híres-hírhedt vörös lámpás negyede (a De Wallen) és bizonyos könnyű drogok legális fogyasztásának lehetősége jut sokak eszébe. Ez azonban így meglehetősen sarkított, egyoldalú és érdemtelen képet fest arról a metropoliszról, amely rangos nemzetközi felmérések alapján rendre a világ legélhetőbb városai között szerepel és amely olyan sokat adott Európának és a világnak gazdasági és kulturális szempontból, valamint erős szabadságtudata és a folytonos megújulást kereső szemléletmódja révén.

Ami a gazdaságban betöltött szerepét illeti, a nagy földrajzi felfedezések hozták el e szempontból a az ún. „holland aranykort”. A 12. században még csak kis és jellegtelen halászfalu rendkívül előnyös földrajzi helyzetének következtében ettől kezdve egy csapásra a világgazdaság egyik legfontosabb kikötőjévé vált, egyben a pénzügyek egyik vezető központjává. (Az Amszterdami Értéktőzsde például a földkerekség egyik legrégebbi ilyen jellegű intézménye.) A város máig tartó virágzását elhozó „aranykornak” állít emléket a holland Nemzeti Hajózástörténeti Múzeum. A 18 teremben megcsodálható gyűjteményében számtalan, a hajózással, felfedezőutakkal kapcsolatos tárgy tekinthető meg, többek között méretarányos, gyönyörűen kidolgozott modellek, történelmi fegyverek, festmények és részletes világtérképek.

Az Amszterdam városkarakterét, egész lényegét meghatározó földrajzi vonása, hogy területének egyötödét kikötőmedencék, csatornák, és folyók vízfelületei foglalják el. (A város névadója is egy  folyócska, az Amstel, amely itt ömlik az IJssel-tó délnyugati öblébe, az IJ-be.) A város így lényegében mini-szigetek sokaságára tagolódik, a csatornák fölött átívelő hidak által összekapcsolva. Ezek után talán nem meglepő, hogy több csatornája van, mint Velencének és több hídja, mint Párizsnak (több mint 1000!), mint ahogy az sem, hogy a 17. században épült csatornái (a grachtok) az UNESCO Világörökségének részei. Hollandia fővárosában járva azon sem szabad csodálkoznunk, hogy a helybeliek közül számosan laknak csinos kis lakóhajókban, és hogy itt található a világ egyetlen úszó virágpiaca, a Bloemenmarkt.

Akár kerékpárral, akár turistahajón, csónakon – (ez a két legkedveltebb helyi közlekedési eszköz) - kívánjuk felfedezni ezt a minden ízében egyedi hangulatú metropoliszt, érdemes a város szívének és központjának számító Dam téren kezdenünk barangolásunkat. Itt áll a város egyik legszebb épülete, a Királyi Palota. A holland aranykor idején épült és eredetileg városházának szánt klasszicista épület egyike annak a három palotának, ami a törvény által a holland uralkodóház rendelkezésére áll. Habár a királyi család nem ebben a palotában tölti mindennapjait, mégis a legfontosabb protokolláris események színteréül szolgál; itt fogadják és szállásolják el a külföldi vezetőket hollandiai látogatásuk során. A palota az év legnagyobb részében nyitva áll a nagyközönség számára is. Ide kívánkozó érdekesség, hogy a legtöbb európai fővárostól eltérően a kormány és a parlament nem itt, hanem Hágában működik.

A főtér közepén áll a 2. világháború végén elkészült Nemzeti Emlékmű, a náci rezsim alóli felszabadulás emlékére. Az itteniek által csak „krétának” becézett obeliszk a fiatalok és a turisták kedvelt találkozási pontja.

Amszterdam nevezetességei közül a legelőkelőbb helyen szerepel a Rijksmuseum, Hollandia legfontosabb művészeti múzeuma. A neogót és neoreneszánsz stíluselemeket ötvöző gyönyörű épület 1885-re készült el, és belsejében olyan világhírű festményeket őriz, mint Rembrandt Éjjeli őrjárata vagy Jan Vermeer Tejet öntő asszonya. A teljes gyűjtemény egyébként több mint egymillió műkincset számlál. A Rembrandt-rajongók számára kötelező látnivaló a festő mindennapjait megörökítő Rembrandt Ház is, ahol a grandiózus művész 1639-1656 között élt és alkotott. Ha már világhírű festőket emlegettünk, mindjárt idekívánkozik egy másik nevezetes múzeum ajánlása: a Van Gogh Múzeumé, ahol a világ egyik legismertebb művészének festményeit csodálhatjuk meg. Rembrandt és Van Gogh mellett van még egy világhírű személy, aki Amszterdam városához köthető: a naplóíró Anne Frank, aki a zsidóüldözések elől a szabad szellemű városba menekülve írta  meg memoárját. A szomorú sorsú fiatal lány tiszteletére a ház, ahol két esztendeig családjával elrejtőzve lakott, ma a róla elnevezett emlékházként működik és mint ilyen, a város leglátogatottabb  múzeuma.

Aki különleges építészeti kuriózumra vágyik, annak mindenképp érdemes elzarándokolnia a  Begijnhofba, mely a város szívében, a bevásárlóutca mellett rejtőzik. A beginák, egy női vallási mozgalom tagjai éltek itt a középkorban, akiről tudni érdemes, hogy az apácáktól eltérően nem a világtól elzárt közösségekben éltek, átmenetet képviseltek a világiak és a szerzetesek között. Ebben a csendes, elragadó, ma is lakott középkori belső udvarban találhatjuk meg Hollandia legrégebbi faházát is: a „HoutenHuys no. 34”-es táblával ellátott házikót, mely a 15. században épült. A csöndre vagy kellemes időtöltésre vágyók legkedveltebb célpontja a Vondelpark, itt dobog a város „zöld szíve”. A Múzeum tértől kb. 10 percre elhelyezkedő, lélegzetelállítóan szép közpark népszerű találkozóhely a pihenni vágyók, turisták, szerelmespárok, családok, baráti társaságok és sportolni szeretők számára egyaránt. És ha már sport, egy elgondolkodtató, számunkra is megszívelendő  ténnyel zárnánk mai barangolásunkat: Amszterdam az a város, ahol több bicikli van mint városlakó, hiszen kb. 800 ezer lakójára közel egymillió kerékpár jut, az e köré épült infrastruktúra pedig nagyon színvonalas. A helyiek kicsit több mint fele napi szinten biciklizik.