A világ egy könyv és aki nem utazik, az csak egyetlen lapját olvassa el." Szent Ágoston

Brüsszel – Az Európai Unió „fővárosa”

Mai „utazásunkat” is itt, az 1998-ban az UNESCO Világörökségének listájára került Grand-Place-el/Grote Markttal kezdjük. Ez a lélegzetelállítóan szép, gótikus és barokk céhes házak által körbeölelt tér a város lüktető szíve, középpontja, melyet minden második esztendőben monumentális virágszőnyeg-díszbe is felöltöztetnek a helybéliek. Itt található a 15. század első felében épült, mesébe illő eleganciájú gótikus Városháza, sokak szerint Európa legszebb polgári építménye, a maga közel 100 méter magas tornyával, melynek csúcsán a város védőszentjének, Szent Mihály arkangyalnak a szobra áll.

Ha már Szent Mihályt emlegettük, azonnal tegyünk is említést a róla és Szent Guduláról elnevezett székesegyházról, a város talán legszebb templomáról. A 13. században román stílusban épített istenháza a többszöri felújítások során gótikus stílusjegyekkel teljesedett ki. A templomnak magyar vonatkozása is van, hiszen a belsejében található üvegfestmények egyikén II. Lajos királyt is megtalálhatjuk. Hatalmas, 64 méter magas tornyaiból hasonlóan fenséges látvány nyílik Brüsszelre, akárcsak a Városházáéból.

Egészen más korszak szülötte a Koekelbergi Bazilika vagy más néven Szent Szív Székesegyház, melyet II. Lipót belga király a belga függetlenség kikiáltásának 75 éves évfordulójára szánt, ám az építkezések jócskán elhúzódtak. Az 1905 és 1971 között épült székesegyház meglehetősen szokatlan, egyedi küllemét az art déco stílusnak köszönheti. Ugyancsak II. Lipót utasítására épült meg a földkerekség legnagyobb ilyen jellegű épülete, az Igazságügyi Palota 1866-1883 között. Impozáns méretét jól mutatja az a tény, hogy még a római Szent Péter-bazilikánál is nagyobb alapterületű. És mivel az épület Brüsszel legmagasabb pontján fekszik, így a kilátásért is megéri ide ellátogatni.

Belgium államformáját tekintve királyság: a Brüsszel szívében található Királyi Palota a király és a királynő hivatalaként szolgál, illetve diplomáciai fogadások helyszíne, hiszen a királyi család nem itt, hanem Brüsszel egyik külső kerületében, a Laeken palotában él. Érdemes mind a két palotába ellátogatni, hiszen a belvárosban elhelyezkedő palota bizonyos szobái nyaranta ingyenesen nyitva állnak az érdeklődőknek, a Laeken palotában pedig a lenyűgöző botanikus kertet lehet megtekinteni. A legmodernebb korba „röpít el” minket a ma már Brüsszel jelképének, legfőbb szimbólumának és egyben turisztikai látványosságának számító Atomium. A Heysel parkban található komplexum az 1958-as brüsszeli világkiállításra készült André Waterkeyn tervei alapján és eredetileg csak a kiállítás idejére szánták felépíteni, ám végül annyira népszerűvé vált, hogy a városvezetés a megtartása mellett döntött. Maga az építmény a vas kristályrácsának 165 milliárdszoros nagyítású modellje. Az Atomium teljes magassága 102 méter, míg az összesen 9 gömb átmérője 18 méter. A középső és alsó gömbökben retró és időszaki kiállításokat tekinthetnek meg az érdeklődők, a legfelső gömbbe pedig egy liften keresztül lehet feljutni, ahonnan pazar körpanoráma nyílik a városra és a közvetlenül az Atomium mellett elhelyezkedő Mini Európa Parkra, mely Brüsszel másik népszerű, méltán turistacsalogató látványossága. A Mini Európa Park a „vén” kontinens összes jelentős nevezetességét megjeleníti, méghozzá 1:25-ös kicsinyítésben. Mintegy 80 város 350 látványossága tekinthető meg itt mint pl. az angol Parlament, a párizsi Eiffel torony vagy épp a füstölgő Vezúv. Magyarországot a budapesti Széchenyi gyógyfürdő „képviseli” a kiállításon. Brüsszelnek monumentális és impozáns építményein túl azonban van egy nagyon parányi, ám annál közismertebb és közkedveltebb nevezetessége is, mégpedig az Atomium mellett a város másik fő jelképének számító Manneken Pis, avagy a Pisilő kisfiú. A mindössze 58 cm méretű, 14., mások szerint 17. századi eredetű szobrocska körül kialakult különféle legendák egy teljes cikket is kitennének. A legnépszerűbbek a várost az ellenségtől eme aktus révén hajdanán megmentő kisgyermekről szólnak. A helyiek által nagy becsben tartott szobrocskát különleges alkalmakkor jelmezbe öltöztetik, de természetesen úgy, hogy mindennapi „feladatát” elvégezhesse. Ruhatára, amelyet a Fő téren található városi múzeum őriz, ma már több mint hétszáz különböző öltözéket tartalmaz...Kevesebben tudják viszont, hogy 1987 óta a Manneken Pisnek van egy nőnemű párja is egy közeli utcában: Jeanneke Pis. A kifejezetten a belga fővárosra jellemző másik kuriózum, hogy számos helyen találkozhatunk falra festett, színes képregény-figurákkal, ami nem meglepő, ha tudjuk, hogy a képregény-irodalom egyik bölcsője és ma is meghatározó fellegvára a belga főváros, mely Lucky Luke-tól kedve a Hupikék törpikéken át számos rajzfilmfigurát adott a nagyvilágnak. A „legbelgább” mind közül azonban a klasszikus képregény-irodalom fejedelmének számító Hergé által megalkotott Tintin, a nem hétköznapi képességekkel rendelkező bátor kamasz fiú. Aki rajongója a „kilencedik művészetnek” is nevezett képregény-irodalomnak azoknak kihagyhatatlan élményt nyújt a brüsszeli Képregény Múzeum. Aki viszont a klasszikusabb művészetekhez vonzódik az is maximálisan megtalálhatja a számítását, ha ellátogat a Királyi Szépművészeti Múzeumba, ahol a legnagyobb németalföldi festők mellett René Magritte szürrealaista festményeit is megcsodálhatjuk. Cikkünk végére érve elmondhatjuk, hogy Brüsszel, gazdagságának és sokoldalúságának köszönhetően méltán válhatott az EU „fővárosává” és nem csupán azért, mert az EU legfontosabb intézményeinek ad otthon, hanem azért, mert ez az a főváros, ahol minden európai ember otthonosan érezheti magát.