A szabvány jelenlegi tervezete alapvetően olyan változtatásokat tartalmaz, amelyben a folyamatszemlélet meghatározóbb szerepet kap, illetve kockázatalapú megközelítés váltja fel azt a klasszikus helyesbítő - megelőző intézkedést, amelyet jelenleg a működés hatékonyságának javítására kell megfogalmazni.

A felső vezetésnek aktívabb részvételére lesz szükség a minőségirányítási rendszer működtetésében és nagyobb hangsúlyt kell fordítani arra is, hogy hogyan határozzuk meg a minőségirányítási rendszer hatálya alá tartozó folyamatokat. Ez ugyanis az egyik legfontosabb és egyben kritikus eleme a minőségirányítási rendszereknek. A dokumentációk kezelésére és a minőségirányítási kézikönyvre vonatkozó előírások is változnak, felismerve az elektronikus megoldások alkalmazásának szükségszerűségét is. Emiatt a legtöbb cégnek át kell majd dolgoznia saját dokumentációs rendszerét.

A Terminológiai pontosításokkal érthetőbb lesz a szabvány nyelvezete, így elkerülhető a jövőben az előírás gyakorlati megvalósításának túlgondolása vagy félreértelmezése. Az egyértelműsítések érintik a beszerzésekkel, beszállítókkal, illetve a termékkel, szolgáltatással kapcsolatos témaköröket is. Ami ennél is fontosabb azonban az, hogy megváltozott a szabvány szerkezete és a szándék az, hogy a jövőben minden irányítási rendszerszabvány felépítése ezt a vázat kövesse. Így egyszerűbbé válik az irányítási rendszerek összehangolt és következetes integrálása, azaz könnyebb lesz több szabvány egyidejű alkalmazása.

A nemzetközi szabvány végleges verziója 2015. szeptemberében jelenik meg, tehát azok a szervezetek, amelyek szeretnék az új irányelvhez hangolni a működésüket, legkorábban jövő év végén kezdhetik meg az átállást.

A szabvány várható felépítése a következő:

A szándék az, hogy a jövőben minden irányításirendszer-szabvány felépítése ezt a felépítést kövesse, ami egyszerűbbé teszi az irányítási rendszerek integrálását.

A minőségirányítás alapelveit illetően a jelenlegi 8 alapelv 7-re csökken, mivel a folyamatszemléletű megközelítést és a rendszerszemléletet az irányításban összevonják, valamint a mai kor igényeinek megfelelően egyes alapelveket átfogalmaznak.
Az alapelvek tervezete a következő:

1. Vevőközpontúság
2. Vezetés
3. A munkatársak elköteleződése
4. Folyamatszemléletű megközelítés
5. Fejlesztés
6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
7. Kapcsolatok kezelése   

www.proftline.hu

www.mszt.hu

1. 1. Alkalmazási terület
2. 2. Rendelkező hivatkozások
3. 3. Szakkifejezések és meghatározásuk
4. 4. A szervezet és környezete (szervezet, érdekelt felek, alkalmazási terület, irányítási rendszer)
5. 5. Vezetés (elkötelezettség, politika, felelősségi és hatáskörök)
6. 6. Tervezés (irányítási rendszer, kockázatok és lehetőségek, célok)
7. 7. Támogatás (erőforrások, kompetencia, tudatosság, kommunikáció, dokumentáció és kezelésük)
8. 8. Működés (a termék-előállítás tervezése és szabályozása, tervezés és fejlesztés, kihelyezett folyamatok)
9. 9. Teljesítményértékelés (figyelemmel kísérés, mérés, elemzés, értékelés; belső audit, vezetőségi átvizsgálás)
10. 10. Fejlesztés (nemmegfelelőség, helyesbítő tevékenység, folyamatos fejlesztés) 
11. A szándék az, hogy a jövőben minden irányításirendszer-szabvány felépítése ezt a felépítést kövesse, ami egyszerűbbé teszi az irányítási rendszerek integrálását.

A minőségirányítás alapelveit illetően a jelenlegi 8 alapelv 7-re csökken, mivel a folyamatszemléletű megközelítést és a rendszerszemléletet az irányításban összevonják, valamint a mai kor igényeinek megfelelően egyes alapelveket átfogalmaznak.
Az alapelvek tervezete a következő:

1. Vevőközpontúság
2. Vezetés
3. A munkatársak elköteleződése
4. Folyamatszemléletű megközelítés
5. Fejlesztés
6. Bizonyítékokon alapuló döntéshozatal
7. Kapcsolatok kezelése